Böngészés

Az „azonban” egybeírva.

Az „azonkívül” egybeírva.

Az „azonnal” két n-nel.

Mindkét forma elfogadott — az AkH 12. szerint az „azzal” és „avval” egyenrangú változatok.

Az „áhítat" hosszú í-vel.

Az „állapotú" hosszú ú-val (melléknévképző).

Az „által” — egy l-lel: a „mi által, ki által” névutó.

Az „általános iskola” különírva.

Az „április 1-jén” — sorszámnévhez „j” betoldódik az -én rag előtt (kiejtett „elsején”).

Az „árapály" ly-nal — az „ár" (itt: dagály) és „apály" összetétele.

Az „árbóc” hosszú ó-val (AkH 12. szerinti norma).

Az „Árpád-ház” kötőjellel — uralkodóházat jelölő tulajdonnév.

A „Babitscsal” — régies „ts” végű családnév + -val: a kiejtett cs-vel kettőződik.

A „bagoly” ly-nal írandó.

A „bajusz” rövid u-val.

A „Balaton" nagybetűvel.

A „Balaton-part” kötőjellel — földrajzi név + köznévi utótag.

A „Balázzsal” — zs végű név + -val: a v hasonul a zs-hez, kettős zzs.

A „Baloghgal” — régies „gh” végű családnév + -val: a kiejtett g-vel kettőződik.

A „baraboly" ly-nal — ehető ernyős növény (Chaerophyllum bulbosum).

A „barakk” kettős kk-val (német eredetű: Baracke).

A „batyu” rövid u-val.

A „bazsalyog" ly-nal írandó.

A „bájos" j-vel — a báj származéka.

A „bántsd” — a „bánt” ige felszólító módú E/2. tárgyas alakja: tsd betűkapcsolat.

A „bárcsak” egybe — összeforrott óhajtó kötőszó.

A „bátyád” — bátya + -d (E/2. birtokos), nem bátyja + -d.

A „bátyja” — a „bátya” tő + -ja birtokos személyrag (egy ty-vel, j-vel).

A „be tudok” külön — segédige + főnévi igenév szerkezet.

A „befelé” egybeírva.

A „beiratkozás” rövid i-vel — a „beiratkozik” ige főnévi származéka.

A „beiratkozik” rövid i-vel.

A „bent tartózkodás” külön — helyhatározó + főnévi szerkezet (pár: kint tartózkodás).