229 bejegyzés, 8 kategóriából.
A „zsíros kenyér” külön — minőségjelzős szerkezet.
Főnévként „zárvatartás” (egybe, üzemidő értelemben); igei szerkezetként „zárva tartás” (külön).
A „zárórendezvény” egybe — összetett főnév.
A „zavarba ejtő” külön — bővítményes melléknévi igeneves szerkezet.
A „vöröshagyma” egybe — fajtanév (botanikai), nem alkalmi jelző.
A „visszaadni” egybe — igekötő (vissza) + főnévi igenév (adni).
A „végül is” különírva.
A „várva várt” külön — páros nyomatékos ismétlés (-va igenév + igenév).
A „válaszlevél” egybe — összetett főnév.
A „valamint” egybeírva.
A „valaki” egybeírva.
A „vadonatúj” egybe — összeforrott nyomatékosító összetétel.
Az „ügyvéd úr” különírva — foglalkozás + megszólítás (úr).
Az „úti cél” külön — jelzős szerkezet (OH ajánlása).
Jelzői funkcióban egybe; rövidítése: ún.
Mindkét forma helyes — más jelentéssel: „úgyis” (= mindenképpen) egybe; „úgy is” (= úgy is, ahogy mondod) külön.
Következményes kötőszóként egybe: „úgyhogy”.
Az „utánkövetés” egybe — összetett főnév (után + követés).
Az „utánanéz” egybe — igekötős ige.
Az „utánajártam” egybe — igekötő (utána) + ige (jártam), múlt idő.
Az „utánajárok” egybe — igekötő (utána) + ige (járok), E/1 alak.
Az „utánajárni” egybe — igekötő (utána) + főnévi igenév (járni).
Az „utánajár” egybe — igekötő (utána) + ige (jár), egyenes szórend.
Az „ugyanúgy” egybe — ugyan- előtagú módhatározó.
Az „ugyanott” egybeírva.
Az „ugyanolyan” egybeírva.
Az „ugyanígy” egybe — ugyan- előtagú módhatározó.
Magyarázó kötőszóként egybe: „ugyanis”.
Az „ugyanezt” egybe — ugyan- előtagú névmás (ragozott alak).
Az „ugyanez” egybeírva.
Az „ugyanazt” egybe — ugyan- előtagú névmás (ragozott alak).
Az „ugyanaz” egybe — ugyan- előtagú névmás.
Az „ugyanarra” egybe — ugyan- előtagú névmás.
Az „ugyanakkor” egybeírva.
A „többféleképpen” egybeírva — a „-féleképpen” képzőszerű utótag az előtaggal egybeforr.
A „többféle” egybe — mennyiségjelző + képzőszerű utótag (-féle).