zavarba ejtő vagy zavarbaejtő?

A „zavarba ejtő” különírandó: „zavarba” (a „zavar” -ba ragos formája) bővítmény + „ejtő” (az „ejt” ige melléknévi igeneve). KÜLÖN, mert az igenév saját bővítményt visz. Hasonlóan: szemet gyönyörködtető, csodálatra méltó.