Böngészés

Égtájként kicsi, civilizációs/földrajzi régiók neveként, illetve műcímként nagy.

A „nyoszolya" ly-nal — fa ágy.

Főnévként egybe („nyitvatartás”); igei szerkezetként külön („nyitva tartás”).

A „nyavalyog" ly-nal írandó.

A „nyavalya" ly-nal — betegség.

A „nincsenek” — egy n-nel: a „nincs” tagadó létige T/3. alakja.

A „nincs mit” külön — tagadó létige + kérdő névmás (udvarias válasz).

A „nézd meg” külön — fordított szórend: ige (nézd) + igekötő (meg).

A „nénje” — a régies „néne” tő + -je birtokos személyrag (egy n-nel, j-vel).

A „Németországba” egybe, kötőjel nélkül.

A „New Yorkban” — rag kötőjel nélkül.

Többszavas idegen tulajdonnév + -i képző: kötőjellel; a rag (-ban, -ból) viszont kötőjel nélkül.

A „neszesszer” — kettős ssz-vel: francia eredetű (nécessaire).

A „nemsokára” egybe — összeforrott időhatározó.

A „nemrég” egybe — összeforrott időhatározó.

Fokozó kötőszóként egybe.

Mindkettő helyes — más szerepben: „nemcsak” (egybe) páros kötőszó (… hanem … is); „nem csak” (külön) tagadás + módosítószó.

A „nemcsak” egybeírva páros kötőszóként („… hanem … is”); a „nem csak” külön a tagadó-kizárólagos értelemben.

A „nem tudom” külön — tagadószó + ige.

Célhatározói kötőszóként egybe.

A „nedű” hosszú ű-vel (a -ű végű szavak családja).

A „ne már” külön — tagadószó + módosítószó.

A „ne adj' isten” külön — három önálló szó (felkiáltás).

A „nálam” — egy l-lel: a „-nál/-nél” határozórag E/1. személyragos alakja.

A „naspolya" ly-nal — őszi gyümölcs.

A „napról napra” különírva, kötőjel nélkül.

Csillagászati égitestként „Nap" (nagybetű); időegységként és köznapi értelemben „nap" (kisbetű).

A „naiv” rövid i-vel.

A „nagyszülők” egybeírva.

A „nagyrabecsült” egybe — összeforrott jelzői összetétel a „nagyra becsül” igéből.

A „nagymama” egybeírva.

A „nagylány” egybe — összetett főnév (= nagyobbacska, érettebb lány).

A „nagybátyja” — összetett szó (nagy + bátya), ugyanaz a szabály: ty + j birtokos személyrag.