Olyan szavak, amelyeket a legtöbben rosszul írnak: „muszáj”, „egyelőre”, „tanúsít” és hasonlók.
195 bejegyzés
Az „utcai” — c-vel, ahogy az „utca” tőszó.
Az „utolér” — rövid o-val: az „utol” igekötő (nem „utó-”) + „ér” ige.
Az „utóirat” egybe, hosszú ú-val — összetett főnév (utó + irat).
A „valószínű” hosszú í-vel és ű-vel.
Két hosszú hang: í és ű.
A „válaszd” — sz + d sorrendben: a „választ” ige felszólító módú E/2. tárgyas (rövid) alakja.
A „válaszol” sz-vel és egy l-lel.
A „váljon” felszólító alak — egyetlen l-lel.
A „ventilátor” — egy l-lel: latin eredetű (ventilator).
A „visszhang” — kettős ssz-vel: a „vissza” + „hang” összeforrott összetétele.
A „vonzza” — kettős zz-vel: a „vonz” tárgyas E/3. alakja, a -ja rag z-je beolvad.
A „vonzzák” — kettős zz-vel: a „vonz” tárgyas T/3. alakja, a -ják rag z-je beolvad.
A „vőlegény” hosszú ő-vel.
A „zsibvásár” b-vel; ócska holmik piaca, átvitt értelemben zajos hely.
A „zsűri” hosszú ű-vel — francia eredetű (jury).