Gyakori hibák

A „higgy” kettős ggy-vel — a „hisz” ige felszólító módú E/2. (rövid) alakja.

A „higgyen” kettős ggy-vel — a „hisz” ige felszólító módú E/3. alakja.

A „higgyék” kettős ggy-vel — a „hisz” ige felszólító módú T/3. (tárgyas) alakja.

A „higgyétek” kettős ggy-vel.

A „higgyük” kettős ggy-vel — a „hisz” ige felszólító módú T/1. tárgyas alakja.

A „higgyünk” kettős ggy-vel — a „hisz” ige felszólító módú T/1. alanyi alakja.

Hiúság ≠ hívság. Két külön szó.

A „híján” — hosszú í-vel, egy j-vel: a „híj” (= hiány) tő -án/-én ragos névutói alakja.

A „holnapután” egybe — összetett időhatározó (holnap + után).

A „húgom” hosszú ú-val — a „húg” főnév E/1. birtokragos alakja.

A „húszas” hosszú ú-val — a „húsz” számnévből képzett -as melléknév.

Az „idegen” egybe (egy szó).

Az „idetartozik” egybeírva.

Az „idevesz” egybeírva.

Az „időnként” egybeírva, hosszú ő-vel.

Az „igénybe vesz” különírva.

Az „igénybevétel” főnévként egybe.

Az „illik” kettős ll-lel.

Az „ígér” hosszú í-vel.

A „jelen” többjelentésű szó (határozó, melléknév, főnév) — köznévként mindig kisbetűs, csak mondatkezdéskor nagy.

A „jössz” — a „jön” ige E/2. alakja, kettős ssz-vel.

A „kezdesz” — z + d sorrendben: a „kezd” ige E/2. alakja.

Két különböző szó: „képpen” módhatározó (kettős pp); „képen” = kép + -en helyhatározó.

A „kiemelten” egybeírva.

A „kijjebb” kettős jj-vel — a „ki” határozószó középfoka.

A „kisebb” — egy s-sel és kettős bb-vel: a „kis” melléknév középfoka.

A „kitűnő” hosszú ű-vel és ő-vel.

A „kíméletlen” hosszú í-vel.

A „kíván” hosszú í-vel — a hasonló hangzású „kivan” más jelentésű.

A „kolléga” hosszú é-vel — latin eredetű (collega).

A „köszönöm” egy n-nel, három ö-vel.

A „középen” egybeírva.

A „küld” egy l-lel — a „küldd” viszont valid felszólító alak!