994 bejegyzés, 8 kategóriából.
A „jelen” többjelentésű szó (határozó, melléknév, főnév) — köznévként mindig kisbetűs, csak mondatkezdéskor nagy.
Bővítményes igeneves szerkezetként „jelen lévő” külön; jelzői/főnévi szerepben „jelenlévő” egybe.
A „jó utat” rövid u-val (tőcsere).
A „jó-rossz” kötőjellel (ellentétes mellérendelés).
A „jóga” a magyaros átírás (j-vel, hosszú ó-val); az eredeti „yoga” is elfogadott.
Köznyelvi indulatszó-szerű kifejezésben „jóisten” (egybe); jelzős szerkezetként „jó Isten” (külön, nagy I-vel) is helyes.
A „jókedv” egybe — összeforrott összetett főnév.
A „jólesett” egybe — a „jólesik” ige múlt ideje (= örömet okozott).
Mindkettő helyes — más jelentéssel: „jólesik” (egybe) = örömet okoz; „jól esik” (külön) = szó szerint jól zuhan, hullik.
A „jóllehet” egybeírva.
A „József Attila” személynév — mindkét tag nagy.
A „jössz” — a „jön” ige E/2. alakja, kettős ssz-vel.
Mindkettő a „jön” ige T/2 alakja: „jöttök” (sztenderd, köznyelvi) / „jösztök” (régies, népies).
A „jövő hét” különírva — minőségjelzős szerkezet.
Mindkettő helyes — egybeírt képzett melléknév: „jövőbeni” és „jövőbeli”. Pár: a „-beli” az általánosabb, a „-beni” hivatalosabb.
A „kalyiba" ly-nal — egyszerű kunyhó.
A „karabély" ly-nal — rövid lovassági puska.
Meglepő, de a húsféle karaj j-vel írandó.
Az alapforma „karaoke” — a toldalékos alakokban hosszú é-vel: karaokét, karaokéja.
Ünnepként kisbetű.
A „karácsonyfa" kisbetűvel, egybeírva.
A „karvaly" ly-nal írandó.
A „kastély" ly-nal — főúri épület.
Ly-val: kályha, cserépkályha.
A „Kárpát-medence” kötőjellel, Kárpát nagybetűvel.
A „kedély" ly-nal — hangulat, lelki állapot.
A „kehely" ly-nal.
Égtájként „kelet" (kicsi); földrajzi-kulturális régióként „Kelet" (nagy).
A „kelet-európai” kötőjellel, kisbetűvel.
Két különböző ige felszólító alakja: „kelljen" = a „kell" igéből; „keljen" = a „kel" igéből.
A „kesely" ly-nal — fehér foltos lábú lóra használt szakszó (lovasszaknyelv).
A „keselyű" (madár) ly-nal.
A „kevély" ly-nal — gőgös, büszke.
A „kevésbé” egyetlen b-vel és hosszú é-vel.
A „kezdesz” — z + d sorrendben: a „kezd” ige E/2. alakja.
Két különböző szó: „képpen” módhatározó (kettős pp); „képen” = kép + -en helyhatározó.