A „jókedv” (= vidámság, derű) összeforrott összetett főnév. EGYBE írandó, mert lexikalizált fogalom (nem csak alkalmi „jó kedv” = jó hangulat). Hasonló összeforrott „jó-” előtagú összetételek: jóindulat, jóakarat, jóhiszemű.
Külön: csak akkor, ha alkalmi minőségjelző: „A jó kedvét megőrizte.” (de itt is gyakran egybe).