Böngészés

A „még egyszer” külön — két önálló módosítószó.

A „messzely" ly-nal — régi űrmérték (kb. fél icce).

A „merthogy” egybe — összeforrott magyarázó kötőszó.

A „merrefelé” egybe — irányhatározó (merre + felé).

A „meredély" ly-nal — meredek lejtő.

A „Mercedes" mint márkanév nagybetűvel; köznévi származékként a „mercis" kicsi.

A „menjünk” n + j betűkapcsolattal.

A „menjen” n + j betűkapcsolattal — a „megy” ige felszólító módú E/3. alakja.

A „menedzser” a magyaros átírás; az eredeti „manager” szakmai/üzleti szövegben szintén használatos.

Mai köznyelvi norma: „amely”. A „mely” alak választékos-régies, irodalmi szövegben elfogadott.

Mindkettő helyes — más szerepben: „megvolt” (egybe) ige = megtörtént, létezett; „meg volt” (külön) passzív múlt („meg volt írva”).

Egybe: „megvan” (= előkerült, létezik); külön: „meg van” (passzív szerkezet).

A „megvan” egybe — igekötő (meg) + ige (van).

A „megvagyok” egybe — igekötő (meg) + ige (vagyok).

A „megszűnt” hosszú ű-vel (alanyi ige múlt ideje).

A „megszűnés” hosszú ű-vel (a „megszűnik” igéből).

A „megszüntetés” rövid ü-vel (a tárgyas „megszüntet” igéből).

A „megszelídül” hosszú í-vel és rövid ü-vel.

A „megszelídít” hosszú í-vel — a „szelíd” melléknév -ít képzős igei származéka.

A „meglesz” egybe — igekötő (meg) + ige (lesz).

Mindkét forma helyes — más jelentéssel: „meglegyen” (= jelen legyen, készen legyen vmi); „meg legyen” (passzív szerkezet kötőmódban).

A „meglátogat” egybeírva.

A „megint csak” külön — két önálló módosítószó.

A „megijeszt" j-vel — az „ijed" műveltető párja.

A „megijed" j-vel és rövid i-vel — meghökken, megrémül.

A „megbocsátani” az AkH 12. szerinti köznyelvi norma; a „megbocsájtani” népies-régies változat.

A „Mátyás király” — személynév + rang, különírva.

A „másként” és a „másképp(en)” mindkettő helyes — szinonimák.

A „más-más” (= különböző) kötőjellel.

Kötőszóként egybe: „márpedig”.

A hónapnevek kisbetűvel.

A „már csak” külön — két önálló módosítószó.

A „mályva" ly-nal — dísz- és gyógynövény.