195 bejegyzés, 8 kategóriából.
Az „öccse” — kettős cc-vel: az „öcs” rendhagyó tövű, birtokos személyrag előtt a cs kettőződik.
Egybeírjuk: önéletrajz.
Az „összehasonlít” egybe, hosszú í-vel a végén.
A „plusz” — egy sz-szel: latin eredetű (plus).
A „portfólió” — két helyen hosszú ó-val: olasz-latin eredetű (portafoglio).
A „privát” hosszú á-val, egy t-vel.
A „ráadásul” egybeírva.
A „ráér” egybeírva.
Mindkét forma elfogadott: „remélhetőleg” (hagyományos) és „remélhetően” (mai norma).
„Rendben van” — állapot (-ben). „Rendbe hoz” — mozgás/változás (-be). Mindkettő helyes.
A „részvétel” — t nélkül: a „rész” + „vétel” összetett főnév.
A „semmilyen” kettős mm-vel — a „sem” + „milyen” összeforrott névmás.
A „szakértő” egybeírva.
A „szemben” egybeírva (a „szem + -ben” ragként).
A „szeretnék” — feltételes mód E/1. alakja: egy t-vel és egy n-nel.
A „szerintem” egybe, egy szóban.
A „szerviz” — rövid i-vel: francia eredetű (service).
A „szégyell” kettős ll-lel — a „szégyen” + -ll igeképzős alak.
A „szégyelltem” kettős ll-lel — a „szégyell” ige múlt idejű E/1. alakja.
A „szinte” (= majdnem) rövid i-vel.
Hosszú í, egy „s”.
A „szívélyesen” hosszú í-vel és ly-nal.
A „találkozó” hosszú ó-val.
Hosszú ú! A „tanú” szóból ered: tanúsít, tanúsítvány.
A „tanúsítvány” — két hosszú jeggyel: hosszú ú és hosszú í (a „tanú” tőből, -sít képzővel).
A „tavaly” időhatározó önmagában áll; a „tavalyi év” főnévi szerkezet, névelővel: „a tavalyi évben”.
A „telik” — egy l-lel: az „idő múlik” jelentésű ige.
A „tizenhatezer” egybe, kötőjel nélkül — 2000 alatti számneveket egybeírjuk.
A „tizenháromezer” egybe, kötőjel nélkül — 2000 alatti számneveket egybeírjuk.
Vessző NÉLKÜL: ha a „több mint” a hasonlítást jelenti („-nál több”). Vesszővel: ha többletjelentést hozzátoldó kapcsolat.
A „tudniillik” egybeírva.
A „túlzott” — egy z-vel, kettős tt-vel; ne keverd a túl + ozott formával.
A „tűnik” hosszú ű-vel.
Az „ujjong” — rövid u-val, kettős jj-vel: örömében ünnepel.
Az „unokaöccse” egybe — összetett főnév (unoka + öcs) E/3. birtokragos alakja, kettős ccs-vel.
Az „unokaöcs” egybe, egy cs-vel — összetett főnév (unoka + öcs) alapalakja.