Böngészés

Az „ezenfelül” egybeírva.

Az „ezenkívül” egybeírva.

Mindkettő helyes — más szerepben: „ezenkívül” (egybe) kötőszó (= ráadásul); „ezen kívül” (külön) konkrét rámutatás.

Az „év vége” különírva — birtokos szerkezet („az év vége”).

Az „év végi” különírva — birtokos szerkezetből képzett melléknév.

Az „évről évre” különírva.

A „fennáll” egybe — igekötős ige (fenn + áll), átvitt értelmű, összeforrott alak.

A „figyelembevételével” egybe — összeforrott névszói szerkezet.

A „fogadóóra” egybe — összetett főnév (fogadó + óra).

A „fölfelé” egybeírva.

Kötőszóként egybe; feltételes mellékmondatban külön.

A „hazaér” egybe — igekötő (haza) + ige (ér), egyenes szórend.

Határozószóként egybe.

A „hazamegy” egybe — igekötő (haza) + ige (megy), egyenes szórend.

A „hazamenni” egybe — igekötő (haza) + főnévi igenév (menni).

A „hányadik” egybe — sorszámnévi kérdőszó (hány + -adik képző).

A „hátra” egybeírva; igekötőként az igével is egybe.

Mindkét forma egybeírandó — a „levő” és „lévő” igenévi alakok egyenrangúak.

A „helyrehoz” egybe — igekötő (helyre) + ige (hoz).

A „hiába” egybeírva.

Egybeírjuk: „hogyha” (= amennyiben).

A „holott” egybeírva.

Az „idefelé” egybeírva.

A „időben érkezik” különírva.

Az „igazgató asszony” különírva — tisztségnév + megszólítás (asszony).

Az „igazgató úr” különírva — tisztségnév + megszólítás (úr).

Az „igazgatóhelyettes” egybe — összetett főnév.

Mindkettő helyes — finom jelentésárnyalattal: „ijedség” (= ijedelem, megijedés cselekvése) és „ijedtség” (= az ijedt állapot).

Az „internethozzáférés” egybeírva — kéttagú összetétel, így a 6:3 szabály nem érvényes.

Az „irodalomóra” egybe — összetett főnév (tantárgynév + óra).

Az „itt hagy” külön — helyhatározó + ige.

A „jegyző asszony” különírva — tisztségnév + megszólítás.

Bővítményes igeneves szerkezetként „jelen lévő” külön; jelzői/főnévi szerepben „jelenlévő” egybe.