229 bejegyzés, 8 kategóriából.
Az „adásvétel” egybeírva, kötőjel nélkül.
Az „addig is” — az „is” mindig külön szó.
Az „ahelyett” egybe, a „hogy” külön.
Az „akárki” egybeírva.
Az „amennyiben” egybeírva.
Az „amíg” egybeírva.
Az „is” nyomatékosító kötőszó önálló szó — külön!
Az „azonban” egybeírva.
Az „azonkívül” egybeírva.
Az „általános iskola” különírva.
A „bárcsak” egybe — összeforrott óhajtó kötőszó.
A „be tudok” külön — segédige + főnévi igenév szerkezet.
A „befelé” egybeírva.
A „bent tartózkodás” külön — helyhatározó + főnévi szerkezet (pár: kint tartózkodás).
Mindkettő helyes — más szerepben: „csakhogy” (egybe) ellentétes/megkönnyebbülést kifejező kötőszó; „csak hogy” (külön) határozó + alárendelő kötőszó.
A „csoporttagok” egybe — összetett főnév (csoport + tagok).
A „dehogynem” egybe — összeforrott megerősítő kifejezés.
A „doktor úr” különírva — foglalkozásnév + megszólítás (úr).
Az „e heti” külön — mutatószó (e) + jelzői főnév (heti).
Az „egész évben” mindig különírva.
Időhatározói kifejezésben külön: „egész nap” — az „egész napos” is külön.
Mindkettő helyes — más jelentéssel: „egy időben” (külön) = valamikor; „egyidőben” (egybe) = egyszerre, párhuzamosan.
Az „egy összegben” külön — számnévi jelző + ragos főnév.
Az „egyetértek” egybe — összetett ige.
Az „egyrészt” egybeírva.
Az „egyszer csak” külön — két önálló módosítószó.
Az „ehelyett” egybe — e- mutatószós névutós szerkezet.
Az „eközben” egybeírva.
A „elnök asszony” különírva — foglalkozás/tisztségnév + megszólítás (asszony).
Az „előre” egybeírva.
Az „előrehaladtával” egybe — birtokos szerkezetes ragozott főnév.
Kötőszói értelemben egybe (emellett); rámutató szerepben külön is helyes (e mellett a … mellett).
Az „ennek ellenére” különírva.
Az „ennyire” egybeírva.
Mindkettő helyes — más szerepben: „eszerint” (egybe) kötőszó (= ennek megfelelően); „e szerint a …” (külön) konkrét rámutatás.
Az „ez esetben” külön — mutatónévmás + ragos főnév.