Böngészés

Kötőszóként egybe: „miközben”.

Kötőszóként egybe: „mielőtt”.

A „mi több” külön — kérdő névmás + melléknév (kötőszói szerkezet).

A „mi tagadás” külön — kérdő névmás + főnév (állandósult szókapcsolat).

A „mélyvíz” egybe — összetett főnév (uszodai szakszó).

Tagadószóval együtt egybe: „mégsem”.

A „mégpedig” egybe — összeforrott magyarázó kötőszó.

A „még sincs” külön — három önálló szó (még + sem + van rövidült).

A „még inkább” külön — két önálló módosítószó.

A „még ha” külön — módosítószó + kötőszó.

A „még egyszer” külön — két önálló módosítószó.

A „merthogy” egybe — összeforrott magyarázó kötőszó.

A „merrefelé” egybe — irányhatározó (merre + felé).

Mindkettő helyes — más szerepben: „megvolt” (egybe) ige = megtörtént, létezett; „meg volt” (külön) passzív múlt („meg volt írva”).

Egybe: „megvan” (= előkerült, létezik); külön: „meg van” (passzív szerkezet).

A „megvan” egybe — igekötő (meg) + ige (van).

A „megvagyok” egybe — igekötő (meg) + ige (vagyok).

A „meglesz” egybe — igekötő (meg) + ige (lesz).

Mindkét forma helyes — más jelentéssel: „meglegyen” (= jelen legyen, készen legyen vmi); „meg legyen” (passzív szerkezet kötőmódban).

A „megint csak” külön — két önálló módosítószó.

Kötőszóként egybe: „márpedig”.

A „már csak” külön — két önálló módosítószó.

A „matematikaóra” egybe — összetett főnév.

A „magas labda” külön — alkalmi minőségjelzős szerkezet.

A „lila hagyma” külön — alkalmi színjelzős szerkezet.

A „lépésről lépésre” különírva (páros ismétlés).

A „légy szíves” külön — udvarias kérés (létige + melléknév).

A „lelki nap” külön — minőségjelzős szerkezet (vallási alkalom).

A „lefelé” egybeírva.

Mindkettő helyes: „láthatók” (rövidebb, gyakoribb) / „láthatóak” (teljesebb, hangsúlyos).

A „lakóhely” egybeírva.

A „kulcscsomó” egybe — összetett főnév (kulcs + csomó).

A „középiskola” egybeírva — összetett főnév.