Böngészés

A „Balaton" nagybetűvel.

A „bajusz” rövid u-val.

A „bagoly” ly-nal írandó.

A „Babitscsal” — régies „ts” végű családnév + -val: a kiejtett cs-vel kettőződik.

Az „Árpád-ház” kötőjellel — uralkodóházat jelölő tulajdonnév.

Az „árbóc” hosszú ó-val (AkH 12. szerinti norma).

Az „árapály" ly-nal — az „ár" (itt: dagály) és „apály" összetétele.

Az „április 1-jén” — sorszámnévhez „j” betoldódik az -én rag előtt (kiejtett „elsején”).

Az „általános iskola” különírva.

Az „által” — egy l-lel: a „mi által, ki által” névutó.

Az „állapotú" hosszú ú-val (melléknévképző).

Az „áhítat" hosszú í-vel.

Mindkét forma elfogadott — az AkH 12. szerint az „azzal” és „avval” egyenrangú változatok.

Az „azonnal” két n-nel.

Az „azonkívül” egybeírva.

Az „azonban” egybeírva.

Az „aszály" ly-nal írandó.

Kettőzött ssz: asszony.

Az „arrébb” és „arrább” mindkettő helyes — egyenrangú alakvariánsok az AkH 12. szerint.

Az „Arany János-i” kötőjellel — többelemű személynév + -i képző.

Az „apály" ly-nal írandó.

Az „anyák napja" kisbetűvel, különírva (birtokos szerkezet).

Az „anyag- és energiagazdálkodás” kötőjelpótló szerkezet (közös utótag).

Az „annyira” kettős n-nel.

Magánhangzóra végződő név + -val/-vel: a v megmarad, kötőjel nélkül egybe.

Az „Andrássy út” — Andrássy nagy, út kicsi, KÜLÖN.

Az „is” nyomatékosító kötőszó önálló szó — külön!

Az „amíg” egybeírva.

Vonatkozó névmás: „amit” (mellékmondatban) — kérdésben: „mit”.

Az „amennyiben” egybeírva.

Kötőszóként egybe: „amellett” (= ráadásul). A „mellett” névutóként mindig külön egy főnévtől („a fa mellett”).

Az „alszik” ikes ige; E/1. választékos alakja „alszom” (nem „alszok”).

Az „Alexszel” — x = ksz, a -vel a kiejtett sz-hez hasonul.