mindig is vagy mindigis?

A „mindig is” (= mindig, már korábban is) különírandó. Az „is” partikula általában külön szó marad: mindig is, eddig is, soha sem (de a „sohasem” kivételesen egybe). Kivételek (összeforrott alakok): mégis, úgyis, valamint a „sohasem”, „sosem”, „sose”.