A magyar helyesírás klasszikus buktatója: mikor írunk ly-t, és mikor j-t? Kiejtésben azonosak (mindkettő „j” hang), ezért csak megjegyezni lehet.
264 bejegyzés
Az „aggály" ly-nal írandó.
Az „akadály" ly-nal írandó.
Az „apály" ly-nal írandó.
Az „aszály" ly-nal írandó.
Az „árapály" ly-nal — az „ár" (itt: dagály) és „apály" összetétele.
A „bagoly” ly-nal írandó.
A „baraboly" ly-nal — ehető ernyős növény (Chaerophyllum bulbosum).
A „bazsalyog" ly-nal írandó.
A „bájos" j-vel — a báj származéka.
A „beszély" ly-nal — régi irodalmi műfaj.
A „béklyó" ly-nal írandó.
A „bélyeg" ly-nal írandó.
A „bivaly” ly-nal írandó.
A „boglya” ly-nal írandó.
A „bokály" ly-nal írandó.
A „boly” ly-nal — pl. hangyaboly.
A „bolygat” ly-nal — a „bolyog” ige származéka.
A „bolygó" ly-nal írandó.
A „bolyong" ly-nal írandó.
A „borbély" ly-nal írandó.
A „borbolya" ly-nal — tüskés cserje (Berberis).
A „bordély" ly-nal — örömház.
A „borzadály" ly-nal írandó.
A „bója" j-vel — vízi jelzőtárgy.
A „bögöly" ly-nal — vérszívó légy.
A „cikkely" ly-nal — törvénycikk, gerezd.
A „coboly" ly-nal — szibériai prémes állat.
A „csáklya" ly-nal írandó.
A „csegely" ly-nal — építészeti elem.
A „csekély" ly-nal írandó.
A „csereklye" ly-nal — fenyőtű, rőzse.
A „csermely" ly-nal — kis patak.
A „csigolya" ly-nal — gerinccsont.
A „csimpolya" ly-nal — kecskeduda.
A „csobolyó" ly-nal — folyadéktartó faedény.
A „csormolya" ly-nal — félélősködő növény.