61 bejegyzés, 8 kategóriából.
A „II. János Pál” — római szám + pont + személynév.
A „Győrbe” kötőjel nélkül.
A „Györggyel” — gy + -vel: kettős ggy.
A „Félixszel” — x = ksz, a -vel a kiejtett sz-hez hasonul.
A számmal írt napnál kötőjel + toldalék, pont nélkül.
Az „Erzsébet híd” — Erzsébet nagybetű, híd kicsi, KÜLÖN (kötőjel nélkül).
A „Dunántúl” egybe, nagybetűvel — tájegységnév.
A „BÚÉK” betűszó, csupa nagybetűvel, pont nélkül.
A „Budapesttel” egybe, kettős tt-vel — a -vel hasonult.
A „budapesti” (-i képzővel) kisbetűvel.
A magyar városoknál általában -n/-on/-en/-ön (szuperesszívusz) ragot használunk; egyes városoknál -ban/-ben.
A „Baloghgal” — régies „gh” végű családnév + -val: a kiejtett g-vel kettőződik.
A „Balázzsal” — zs végű név + -val: a v hasonul a zs-hez, kettős zzs.
A „Babitscsal” — régies „ts” végű családnév + -val: a kiejtett cs-vel kettőződik.
Az „Árpád-ház” kötőjellel — uralkodóházat jelölő tulajdonnév.
Az „április 1-jén” — sorszámnévhez „j” betoldódik az -én rag előtt (kiejtett „elsején”).
Az „Arany János-i” kötőjellel — többelemű személynév + -i képző.
Magánhangzóra végződő név + -val/-vel: a v megmarad, kötőjel nélkül egybe.
Az „Andrássy út” — Andrássy nagy, út kicsi, KÜLÖN.
Az „Alexszel” — x = ksz, a -vel a kiejtett sz-hez hasonul.
A „18-án” kötőjellel, pont nélkül.
A „15-e” kötőjellel, pont nélkül.
Magyar levélcím: irányítószám, város, közterület, házszám — vesszővel és ponttal tagolva.
A „1-jén” — sorszámnévi forma „j” hanggal: ejtsd „elsején”.
A „1-jei” — sorszámnévhez „j” betoldódik az „-ei” rag előtt.