Kis- és nagybetű

A „Duna" tulajdonnév, nagybetűvel.

Az „ELTE" teljes nevében minden lényeges szó nagybetű.

A „facebookos" kisbetűvel (köznévi származék).

Bolygónévként nagybetű (Föld); talaj-, birtok-, földterület-jelentésben kisbetű (föld).

A „Google" márkanév, nagybetűvel.

A napok nevei mondaton belül kisbetűvel; mondat elején nagybetűvel.

A „Hősök tere" — csak a Hősök nagybetű.

Ünnepek neve kisbetű: húsvét, karácsony, pünkösd.

Köznévvé vált — ma már kisbetűs.

Az „internetes" kisbetűvel (köznévi származék).

Ünnepként kisbetű.

A „karácsonyfa" kisbetűvel, egybeírva.

Égtájként „kelet" (kicsi); földrajzi-kulturális régióként „Kelet" (nagy).

A népnevek és a belőlük képzett melléknevek mondaton belül kisbetűvel.

Az „MTA" teljes nevében minden lényeges szó nagybetű.

A „Margit híd” — Margit nagybetű, híd kicsi, külön. Az AkH 12. szótára így listázza; kötőjeles („Margit-híd”) forma is megjelenik egyes források szerint.

A hónapnevek kisbetűvel.

A „Mercedes" mint márkanév nagybetűvel; köznévi származékként a „mercis" kicsi.

A „Micimackó" mint irodalmi szereplő nagybetű.

Családnévként mindkét tag nagybetűs (Nagy Sándor); jelzős szerkezetben („a nagy Sándor”) a „nagy” mint melléknév kicsi.

Csillagászati égitestként „Nap" (nagybetű); időegységként és köznapi értelemben „nap" (kisbetű).

Égtájként kicsi, civilizációs/földrajzi régiók neveként, illetve műcímként nagy.

A „Petőfi Sándor" mindkét tag nagybetűvel.

Személynévhez járuló -i melléknévképző kötőjellel, nagybetű megmarad.

A „petőfis" (a Petőfi Gimnázium tanulója) kisbetűvel.

A „pünkösd” mondaton belül kisbetűvel (ünnepnév).

Az „újév” (ünnepnévként) mondaton belül kisbetűvel és egybeírva.

A „Windows" márkanév, nagybetűvel.

A „Zala megyei” mondaton belül is így: a tulajdonnévi tag (Zala) nagybetű, a „megyei” kicsi és külön.