ésszerű vagy észszerű?

Az „ésszerű” (= logikus, értelmes) az „ész” + „-szerű” képzőszerű utótag összetételéből: az „ész” végső sz-je hasonul a „-szerű” sz-jével, így írásban ssz keletkezik. AkH 12. szerinti norma. Az „észszerű” (két külön sz-szel) régies írásmód, ma helytelen. Származéka: ésszerűség, ésszerűsít.